No ez a szombati utazásom maga volt az agyrém. Budapestről Ráckevére igyekeztem (volna) de a forgalom enyhén szólva is ellenem dolgozott. A késés bőségesen felélte a mindenkor szokásos időtartalékomat. Szerencsémre Ildikóék is csúsztak egy kicsiit (Nekik szabad 
) A közös “munka” a Savoyai kastélynál, a Duna parton fényképezkedtünk. Ildikó bevallotta, hogy izgul egy kissé, de ez egyáltalán nem látszott rajta. A búcsúztatók és a lánykikérés után középtávgyaloglás várt ránk.
Elindult a menet, és a vendég sereggel bejártuk Robi szülőfaluját, természetesen útba ejtve a polgármesteri hivatalt és a templomot is. Mondanom sem kell, a falu apraja-nagyja az utcán volt, hogy lássa az esküvői sokadalmat. A ceremóniák után vissza autóztunk Kiskunlacházára, ahol a lagzit Kozelka Laci barátom “vezényelte” remekül, szinte megállás nélkül húzva a talpalávalót. Köszönöm, hogy Veletek ünnepelhettem.
